MI A BIZALMI VAGYONKEZELÉS ?
A bizalmi vagyonkezelés bevezetésének céljai, jellemzői.
A 2014. márciusában hatályba lépett új polgári törvénykönyv („Ptk.”) vezette be a bizalmi vagyonkezelés intézményét a magyar jogba.
Bevezetés céljai, okai:
• Az angolszász jogban kialakult és a kontinentális jogrendszerekben is jól ismert „trust” meghonosítása a magyar jogban;
• A magyar piacgazdaság igényei alapján egy olyan vagyonkezelési konstrukció bevezetése, amely alkalmas a jelentős értékű családi vagyonok
(cégek) védelmének és gyarapításának elősegítésére, a generációváltás előkészítésére, megvalósítására.
A bevezetett intézmény lehetséges funkciói, előnyei:
• Családi vagyontervezés
A családi vagyon több generáción átívelő megőrzésének és gyarapításának biztosítása, amelynek során a családtagok támogatása hatékonyan
megvalósulhat, illetve a családi vagyon szakszerű kezelése és felhasználása biztosított;
• Vagyonvédelem
A családi vagyon kikerül a vagyonrendelő tulajdonából, ezért a vagyonrendelést követően esedékessé váló hitelezői igények kielégítésére nem
vonható el;
• Adóoptimalizálás
Az adótörvényekben foglalt szabályok következtében meghatározott tranzakciók esetén a hatékony adótervezés, jelentős mértékű
adóoptimalizálás eszköze lehet.
A B I Z A L M I V A G Y O N K E Z E L É S B E M U T A T Á S A
A bizalmi vagyonkezelés szerződéses keretei, szereplői
• A bizalmi vagyonkezelés egy szerződéses vagyonkezelési konstrukció, amelynek szereplői (i) a
vagyonrendelő, (ii) a vagyonkezelő és (iii) a kedvezményezett(ek). A bizalmi vagyonkezelési szerződés a
vagyonrendelő és a vagyonkezelő között jön létre. A szerződésnek a kedvezményezett nem alanya,
ugyanakkor a vagyonkezelő kizárólag az ő javára járhat el.
• A bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő a szerződéssel átruházza a vagyontárgy tulajdonjogát a
vagyonkezelőre, aki kizárólag a vagyonrendelő által megjelölt kedvezményezett(ek) javára kezelheti a
vagyont.
• Lényegében bármit bizalmi vagyonkezelésbe lehet adni (pl. üzletrész, ingatlan, értékpapír, készpénz,
osztalékkövetelés, műtárgy, gépjármű, vitorlás, stb.)
• A vagyonrendelő maga is lehet a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg vagyonkezelője, illetve a
vagyonrendelő önmagát is megjelölheti kedvezményezettként. A vagyonkezelő azonban nem lehet
kizárólagos kedvezményezett. Ha tehát a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett személye
egybeesik, akkor a vagyonrendelő-vagyonkezelő saját magán kívül mást is köteles kedvezményezettként
megjelölni.
Ki lehet bizalmi vagyonkezelő?
• Bizalmi vagyonkezelő lehet természetes személy és gazdálkodó szervezet is (pl. gazdasági társaság).
• Nem lehet bizalmi vagyonkezelő a gazdálkodó szervezet, ha a tagja (tulajdonosa), vezető állású személye
(vezető tisztségviselője), kapcsolt vállalkozása, vagy ezeknek a hozzátartozója bizalmi vagyonkezelési
tevékenységet folytat.
• Emellett a vagyonkezelő társaságnak büntetőjogi kizáró okoknak és a nemzeti vagyonról szóló törvény
szerinti átlátható szervezetre vonatkozó előírásoknak kell megfelelnie.
A bizalmi vagyonkezelés típusai • A bizalmi vagyonkezelés két típusát különböztetjük meg: (i) üzletszerű vagyonkezelés, illetve (ii) nem üzletszerű („privát”) vagyonkezelés. • Üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végez az a bizalmi vagyonkezelő, aki legalább két bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján végzi tevékenységét. Az üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenység engedélyköteles, az engedélyt a Magyar Nemzeti Bank adja ki. A nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés elkülönítése • A nem üzletszerű vagyonkezelő szerepét elláthatja maga a vagyonrendelő vagy gazdasági társaság is. • A nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet be kell jelenteni az MNB-hez, amely alapján az MNB a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt nyilvántartásba veszi. • A nem üzletszerű vagyonkezelőnek is vannak bizonyos, a vagyonkezeléssel kapcsolatos kötelezettségei (pl. kezelt vagyon könyveinek vezetése, beszámolójának elkészítése, adókötelezettségeinek teljesítése, stb.). • Az MNB állásfoglalása szerinti teszt két szempontból közelíti meg az üzletszerűség megítélését: 1. a vagyonkezelő oldaláról: a vagyonkezelő csak egy szerződést köthet és 2. a vagyonrendelő oldaláról: több vagyonrendelő akkor rendelhet vagyont egy bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében, ha köztük egy szoros jogi kapcsolat áll fenn (családi vagy társasági jogi kapcsolat). • Vagyis az MNB állásfoglalás alapján nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés esetén a vagyonkezelő objektíven csak egy bizalmi vagyonkezelési szerződést köthet, ugyanakkor családtagok esetén történhet a vagyonrendelés egy szerződés keretében egy vagyonkezelő javára. A bizalmi vagyonkezelő feladatai, felelőssége • A kezelt vagyon tulajdonosa a bizalmi vagyonkezelés fennállása alatt jogilag a vagyonkezelő. A bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyont a saját nevében, de a vagyonrendelő által meghatározott kedvezményezett(ek) javára kezeli. A vagyon gazdasági tulajdonosa tehát a kedvezményezett. • A vagyonkezelő a vagyon kedvezményezett javára történő kezelése során a kedvezményezett érdekeinek elsődleges figyelembevétele mellett köteles eljárni. • A bizalmi vagyonkezelő kezelt vagyonnal kapcsolatos mozgásterét a bizalmi vagyonkezelési szerződés határolja be. A vagyonkezelő a szerződésben foglalt feltételek szerint és korlátok között rendelkezhet a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyakkal. • A vagyonrendelő és a kedvezményezett a vagyonkezeléssel kapcsolatban nem adhatnak utasításokat a vagyonkezelőnek. • A vagyonrendelő és a kedvezményezett ellenőrizheti a vagyonkezelőt. A vagyonkezelő köteles a vagyonrendelőt és a kedvezményezettet kérésükre a vagyonkezelésről tájékoztatni, feléjük a kezelt vagyonnal elszámolni. • A vagyonkezelő köteles a kezelt vagyont elkülönülten kezelni és nyilvántartani. • A vagyonkezelő felel a vagyonért, köteles azt megóvni. • A vagyonkezelőt a vagyonkezeléssel kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli. A kezelt vagyon elkülönülése, hitelezői igények • A vagyon kikerül a vagyonrendelő tulajdonából, ezért a vagyonrendelést követően esedékessé váló követelések kielégítésére nem vonható el. • A vagyonrendelővel szemben a vagyonrendelést megelőzően keletkező követelések esetén figyelemmel kell lenni a fedezetelvonás tilalmára. • A kezelt vagyonra a vagyonkezelő személyes hitelezői nem tarthatnak igényt. • A kedvezményezett hitelezői a vagyonra nem tarthatnak igényt, nem követelhetik, az kizárólag a vagyonkiadás után (kedvezményezett tulajdont szerez) szolgálhat fedezetül a kedvezményezett hitelezői számára.
A bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó adóelőny
- Vagyonrendelés (a vagyonrendelő a vagyonkezelőre ruházza át a kezelt vagyon
tulajdonát): adómentes és illetékmentes tranzakció. - Vagyonkezelés:
• A kezelt vagyon önálló adóalanynak minősül, saját adószámmal rendelkezik,
alanya a társasági adónak és a helyi iparűzési adónak.
• A kezelt vagyon az általános forgalmi adó rendszerében nem tekinthető
adóalanynak, ezért a kezelt vagyon által folytatott gazdasági tevékenység
tekintetében a vagyonkezelő válik adóalannyá.
• A kezelt vagyon adózása körében a bizalmi vagyonkezelő jár el és a kezelt
vagyon adókötelezettségeit a vagyonkezelő teljesíti. Társasági adómentesség
vonatkozik a kizárólag pénzügyi eredményt realizáló vagyonra. - Vagyonkiadás (a vagyonkezelő kiadja a kezelt vagyont a
kedvezményezett(ek)nek): meghatározott feltételek teljesülése esetén adómentes és
illetékmentes.
Vagyonrendelő Vagyonkezelő Kedvezményezett
tulajdonátruházás
Vagyonrendelés Vagyonkiadás
tulajdonátruházás
Az induló tőke értékének meghatározása A bizalmi vagyonkezelési szerződésben a felek meghatározzák a kezelt vagyon szerződés szerinti értékét, amely (i) számviteli szempontból a kezelt vagyon induló tőkéje, (ii) adózási szempontból az induló tőke erejéig történő vagyonkiadás minősülhet adómentesnek. A bizalmi vagyonkezelésbe adással (vagyonrendeléssel) a vagyontárgy szerzési értéke helyébe a bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti érték kerül a vagyontárgy vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy az induló tőke erejéig történő későbbi kifizetés a kedvezményezettek javára adómentes. A vagyonrendelő adózás nélkül felértékelheti a vagyonkezelésbe kerülő vagyontárgyait piaci értékre (amennyiben akarja), ilyenkor figyelemmel kell lenni az induló tőkének a kedvezményezett részére történő kiadásának időzítésére, de 5 év után mindenképpen adómentes. Kifizetés a kezelt vagyonból A bizalmi vagyonkezelő kétféle módon teljesíthet kifizetést a kedvezményezettként megjelölt személyeknek (így akár a tulajdonosoknak is): • Hozam: a kezelt vagyon hozamának (induló tőke feletti rész) kifizetése az osztalékfizetésre vonatkozó szabályok szerint adózik (15% szja és 13% szociális hozzájárulási adó az adófizetési felső határig). TBSZ alanya lehet a vagyonkezelő is a kedvezményezett javára, ilyenkor a hozamra is adómentesség érhető el a magánszemély TBSZ konstrukcióra vonatkozó feltételrendszerrel azonosan. • Vagyonkiadás (az induló tőke terhére): ez esetben a kifizetés személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó mentes. Ha történt vagyonfelértékelés (piaci értékre), akkor erre a vagyonelemre irányuló tőkekiadás csak akkor adómentes, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés aláírásától számítva eltelt 5 év. Példa a vagyonkezelésbe adáshoz kapcsolódó adóelőnyhöz (i) Vagyonkezelésbe adás és vagyonkezelés A példa szerint a vagyonrendelő egy magánszemély, aki bizalmi vagyonkezelési szerződést köt a vagyonkezelő társasággal a vagyonrendelő magánszemély 100%-os tulajdonában álló Kft. üzletrészeinek bizalmi vagyonkezelésbe adásáról. A vagyonkezelő társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője szintén a vagyonrendelő magánszemély. A kedvezményezettek a vagyonrendelő magánszemély és két gyermeke. A vagyonkezelésbe adás adó és illetékmentes (ingatlan esetén is). A Kft. szerzési (alapítási) értéke a vagyonrendelő magánszemélynél a korlátolt felelősségű társaságok esetén általában alkalmazott 3.000.000 Ft, azonban a bizalmi vagyonkezelési szerződésben a felek a Kft. piaci értékét határozzák meg, mint szerződés szerinti értéket, amely 100.000.000 Ft, így a vagyonkezelő ezen a magasabb értéken veszi fel a kezelt vagyon könyveibe a Kft. üzletrészeit. A piaci értékre történő felértékelés adó és illetékmentes. A bizalmi vagyonkezelés során egy vevő ajánlatot tesz a vagyonkezelésben lévő Kft. megvásárlására. A vevő hajlandó megadni a Kft. piaci értékét, azaz 100.000.000 Ft-ot. A vagyonkezelő társaság eladja a Kft-t a vevő részére, 100.000.000 Ft-ért. A Kft. üzletrészein realizált nyereségen a kezelt vagyon nem adózik, mert az eladásra a könyv szerinti (100.000.000 Ft) értéken kerül sor. Ha a vevő magasabb árat adott volna a Kft-ért, mint amilyen értéken az bizalmi vagyonkezelésbe lett adva, ez a nyereség pénzügyi eredménynek minősül, amely bizalmi vagyonkezelés esetén adómentes (más esetben 9% társasági adó terhelné). Így a kezelt vagyon szintjén a tranzakció adó és illetékmentes. (ii) Kifizetés A vagyonkezelő kifizeti a fenti 100.000.000 Ft-ot, mint induló tőkét a kedvezményezetteknek, a kifizetés adó és illetékmentes. A lenti tábla szemlélteti a különbséget amikor a Kft-t közvetlenül a vagyonrendelő magánszemély adja el, és amikor azt egy bizalmi vagyonkezelő adja el:
